1848 a magyarság öntudatának legtisztább forrása

1848 a magyarság öntudatának legtisztább forrása

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc mindörökre a magyarság öntudatának legtisztább forrása maradt – mondta Áder János köztársasági elnök csütörtökön, a nemzeti gyásznapon a Pest megyei Ócsán.

Az államfő Halászy Károly honvéd százados tiszteletére, a Halászy Károly Általános Iskolában rendezett megemlékezésen kijelentette: “a hazaszeretet nem ünnepnapok hangzatos szava, hanem egy bennünk dolgozó erő”.

A reformkor szószólói, a forradalom sürgető fiataljai és a szabadságharc neves és névtelen mártírjai – köztük Halászy Károly és az aradi vértanúk – nem akartak mást, csak hogy Magyarország önmaga lehessen – mondta, hozzátéve, a síron túlról is azt üzenik nekünk: a megszentelt áldozat sohasem hiábavaló.

Áder János szólt arról, 1848 nyarán Pest megye településein a toborzások hírére az utcákon és a tereken férfiak gyülekeztek, akik nem születtek hősnek, csak szerették a hazát. Szerették a szabadságot, amely számukra most azt jelentette, hogy megszűnt az úrbér, az ősiség, az úriszék és a tized, felszabadultak a jobbágyok, közös lett a teherviselés, szabadabb a szó. Jelentette azt is, hogy megnyílt az út egy igazságosabb Magyarország felé – tette hozzá.

A köztársasági elnök hangsúlyozta: akkor a polgárrá válás volt tét.

Halászy Károly, Alsónémedi helyettes jegyzője, fiatal tanító a településen már tavasszal lelkesítő beszédet tartott, hirdette a forradalom eredményeként kiharcolt vívmányokat, a hűbéri viszonyoktól megszabadult ország új törvényekkel megalapozott, nemzeti útját.

“Érezte, hogy ami történik, jó irányba fordítja a magyarság szekerét. Oda, ahol egy önálló nemzet túllép régi, rossz szokásain, és a maga erejéből boldogul. A saját álmait valósítja meg, fejlődik, tehetségében kiteljesedik, okosan változik. Megőriz minden jó hagyományt, de elveti azt, ami visszahúz” – fogalmazott Áder János.

Mint mondta, Halászy Károly lelkesítő szavai nyomán Alsónémedi példásan sok önkéntest állított ki, vele együtt 404-et.

Alig egy esztendő múltán a szabadságharc a túlerővel szemben elbukott. Hazafiak ezrei haltak hősi halált a csatákban vagy tértek sebesülten haza. Sokan bujdosni kényszerültek – idézte fel Áder János.

Halászy Károlyt, a református tanítót, aki a harcokból századosként hazatért, 1849. július 25-én halálra ítélték. Bűne az volt, hogy szembefordult az önkénnyel. Az ítéletbe is csak annyi kerülhetett, hogy “a rebellis pártnak igen buzgó tagja”, és “Kossuth proklamációit önként kiosztotta a lakosság között” – mondta az államfő.

Hozzátette: Halászy Károly ezen a helyen, az ócsai járásbíróság egykori udvarán halt mártírhalált. Éppoly fájdalmasat és égbekiáltót, mint a győztesek bosszújának többi áldozata, és éppoly hősieset, mint az aradi tizenhármak vagy a harcokban elesett honvédek – jelentette ki Áder János, aki úgy fogalmazott: Halászy Károly története egy világos, éles hangot, a lelkiismeret hangját hagyta ránk.

Bukodi Károly (Fidesz-KDNP), Ócsa polgármestere arról beszélt, hogy 1848-49 mártírjai hittek egy jobb világban, a közös jövőben egy ország érdekében, ahol az emberek szabadon élhetnek. A remény és az egymás iránti bizalom fordította ki sarkaiból a világot – mondta.

Kijelentette: a szabadság hőseinek mindenképpen meg kellett halniuk. Nem azért, mert fegyvert fogtak és kitartottak, hanem a hit miatt, amely tettekre sarkallta őket, amely megmutatta mindenkinek, hogy a világot meg lehet változtatni – mondta a polgármester.

A megemlékezés zárásaként Áder János és Bukodi Károly katonai tiszteletadás mellett megkoszorúzta Halászy Károly emléktábláját.

A nemzeteknek ma is össze kell fogniuk

A mai kor kihívásaira csak közösen tudnak a nemzetek sikeres válaszokat adni – mondta a Külgazdasági- és Külügyminisztérium Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztosa csütörtökön Aradon.

Kalmár Ferenc András ünnepi beszédében elmondta: az aradi vértanúk vallási, társadalmi, nyelvi és nemzetiségi különbözőségük ellenére össze tudtak fogni, s együtt harcoltak a szabad, független, polgári Magyarországért. Az önálló akaratért, az önazonosság kifejezéséért, a méltóságért, az egyenlőségért ma is szükséges a régió összefogása, a globális világban az önfeladás ma sem lehetséges.   Ehhez egymás elfogadására van szükség. Egyenként mindnyájan vesztesek leszünk – fogalmazott.

A miniszteri biztos szerint gyökereikre, értékeikre, közös hitükre és eszméikre támaszkodva Közép-Európában “a népeknek egymást tisztelve kell emlékezniük, emlékeztetniük s cselekedniük”. 

A gyűlölet sehol sem teremtett értéket, a sokszínűség viszont érték – jelentette ki. “Bár napjainkban néhány ország az etnikai sokszínűséget nemzetbiztonsági kockázatként kezeli. Nem a nemzeti kisebbségek léte jelenti a kockázatot, hanem a kisebbségi jogok eltiprása, visszaszorítása”- mondta Kalmár Ferenc András.

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke ünnepi beszédében arról szólt, hogy amikor az erdélyi magyarok kérik a szabadságot szerető román honfitársaiktól, hogy közel száz esztendővel az 1918-as egyesülés után úgy tekintsenek rájuk, mint államalkotó nemzeti közösségre, akkor nem elvenni, nem elvitatni akarnak valamit, hanem csupán az egyenlő jogok, az emberi méltóság és a szabadság feltétlen tisztelete és szeretete vezeti őket, ahogyan az aradi mártírokat is ez vezette 167 éve.

Azoknak az ígéreteknek a betartása, amelyeket közel száz esztendővel tettek a gyulafehérvári nyilatkozatban, a mai napig várat magára- mondta. Egymás nyelvi, kulturális, vallási és etnikai identitását nem csak tisztelni kell, hanem annak feltételeit is meg kell teremteni, “hogy azt szabadon megőrizhesse minden magyar ember. Mert a többség mindig felelős azért, ami a vele együtt élő kisebbséggel történik” – fogalmazott. Kelemen Hunor szerint az aradi vértanúk a lehető legnagyobb áldozatot hozták azért, hogy a magyar nép legyőzze az abszolutizmust önkényét, kiutat találjon a feudális elnyomásból, hogy az emberi méltóságból ne csak egyeseknek jusson, míg mások elnyomásban élnek, hanem mindenki részese legyen.

George Falca, Arad polgármestere az ünneplőkhöz szólva arról beszélt, húsz éve egy olyan megemlékezés, amelyen magyarok és románok közösen vesznek részt, megosztó lett volna; ma azonban összehozza a két országot.     Az ünnepi beszédek után közös imádkozás és a koszorúk elhelyezése következett az aradi Vesztőhelyen.     

Aradon a megemlékezés délelőtt kezdődött, amikor a színültig megtelt római katolikus templomban Kovács Péter gyulai esperes-plébános, püspöki helynök celebrálásával szentmisét tartottak. Ezt követően helyezték el az ünneplők a Szabadság-szobornál a koszorúkat a vértanúk emlékére.     

Este az aradi állami színházban Tóth Máté-Miklós A nagyrahivatott című darabját adják elő.     

Százhatvanhét éve, 1849. október 6-án végezték ki Aradon a magyar szabadságharc 13 honvédtábornokát, Pesten pedig Batthyány Lajost, az első magyar felelős kormány miniszterelnökét. Október hatodikát a kormány 2001-ben nyilvánította a magyar nemzet gyásznapjává.

Colleen Bell amerikai nagykövet az aradi vértanúk emléknapján megkoszorúzza Batthyány Lajos egykori miniszterelnök vesztőhelyét a Batthyány-örökmécsesnél Budapesten 2016. október 6-án

Koszorúk Batthyány Lajos és családja nyughelyénél a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben, a Batthyány-mauzóleumnál tartott megemlékezésen az aradi vértanúk emléknapján, 2016. október 6-án

Kovács Vilmos ezredes, a Honvédelmi Minisztérium (HM) Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka beszédet mond az aradi vértanúk emléknapján a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Ludovika kápolnájában, Budapesten 2016. október 6-án. A megemlékezésen Bíró László katolikus püspök, Magyarország katonai ordináriusa emlékmisét celebrált
 


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »