17. Kossuth-szónokverseny a Magyar Filológiai Tanszéken

A 2016. szeptember 29-én a hagyományokhoz hűen a Magyar Filológiai Tanszék immár 17. alkalommal szervezte meg a Kossuth Lajos szónokverseny döntőjét.

„A retorika a dialektika párja…többé-kevésbé mindenkinek köze van mindkettőhöz, hiszen bizonyos fokig mindenki megpróbál kijelentéseket cáfolni és indokolni, védekezni és vádolni. A hétköznapi emberek közül egyesek ezt ösztönösen teszik, mások gyakorlással szerzett jártasságból” – írja Arisztotelész Retorikájának bevezetésében. A „gyakorlással szerzett jártasság” kétségkívül előnyökhöz juttatja a vitában azokat, akik bizonyítani, illetőleg cáfolni akarják ellenfeleik állításait, tehát a retorika tanulmányozása feltétlenül hasznos és kívánatos.

A 2016. szeptember 29-én a hagyományokhoz hűen a Magyar Filológiai Tanszék immár 17. alkalommal szervezte meg a Kossuth Lajos szónokverseny döntőjét. Mellyen a verseny résztvevői bemutathatták, hogy jártasak a bizonyítás mesterségében.

A megnyitót Nagy Natália, az ungvári forduló szervezője konferálta. Zékány Krisztina, a Magyar Filológiai Tanszék vezetője köszöntötte a jelenlevőket, a megnyitotta a 16. Kossuth Lajos szónokverseny döntőjét.

A beszéd témája: „Isten adott nektek képet és ti mást csináltok magatoknak.”(Shakespeare: Hamlet) – Nincs már teremtett „örök nő”?

A versenyzőket a következő szempontok szerint mérlegelte a zsűri: a beszéd tartalma, tudása, hangosítása, előadása, az előadó magatartásáról alkotott összbenyomás.

A beszédek rendkívül magas színvonalúak voltak, egyrészt érvelésük is logikus volt, másrészt a versenyzők bátran éltek a színesítő stíluseszközökkel, a hasonlatokkal, a példákkal, a beszédbe szőtt érdekes elbeszélésekkel.

A versenyen elhangzott beszédek kitűnő kutatási anyagul szolgálhatnak a jövőben, mind az elmélet, mind a tanári gyakorlat számára. Kibontakozik belőlük mindenekelőtt az a mérce, ami a jövő ifjú szónokai elé állítható, kibontakozik belőlük a mai kor igénye és stílusa.

A eredmények a következők:

I. helyezés Vaszecsko Karina, harmadik évfolyamos filológus hallgató;
II. helyezés: Gorzó Katalin, ötödik évfolyamos filológus hallgató;
III. helyezés: Gulyás Márk, negyedik évfolyamos filológus hallgató

A zsűri különdíját Bahus Réka, harmadik évfolyamos filológus hallgató nyerte el.

A közönségnek Gorzó Katalin szónoklata tetszett a legjobban, így őt ajándékozta meg különdíjával.

A versenyt a zsűritagok tanulságos értékelése zárta.

A versenyzők munkájuk elismeréseként oklevelet, s könyvjutalmat vehettek át.

Minden nyelvet és minden kultúrát egyedi értékei, ízei, hangulatai tesznek érdekessé, izgalmassá, összetéveszthetetlenné. A magyar nyelv a magyar nemzet egyik legfontosabb alkotása, ezért az anyanyelven való önkifejezés, kommunikációs képességeink fejlesztése alapvető fontosságú törekvésnek tekinthető. E célt hivatott szolgálni megmérettetésünk is.

Nagy Natália,
a Magyar Filológiai Tanszék docense

Csatolt_cikkek: Olvasta már?Kárpátaljai tanárként a 7. Báthory-Brassai Multidiszciplináris KonferenciánMesedélelőtt az Ungvári Nemzeti EgyetemenNyolc diák utazhat a Kárpát-medencei döntőreRovatok: KultúraTelepülés: Ukrajna›Kárpátalja›Ungvári járás›UngvárCímkék: kultúra, Kossuth-szónokverseny, Ungvári Nemzeti Egyetem Magyar Filológiai Tanszéke, Ungvár, KárpátaljaForrás: Kárpátinfo.net


Forrás:karpatinfo.net
Tovább a cikkre »