15 tény Egyiptom első piramisáról: Dzsószer lépcsős piramisáról

15 tény Egyiptom első piramisáról: Dzsószer lépcsős piramisáról

A Gízai-fennsíkon kívül az egyik legrejtélyesebb építmény Dzsószer fáraó lépcsős piramisa. Sok kutató szilárd meggyőződése, hogy ezt az ősi műemléket Dzsószer fáraó, az egyiptomi harmadik dinasztia egyik királya építette nagyjából 4700 évvel ezelőtt.

 

Zahi Hawass, az ókori műemlékek korábbi minisztere ezt mondta:

„A lépcsős piramis az egyetlen az Óbirodalomban, amelybe 11 királylányt temettek.”

 

 

Ebben a cikkben a legizgalmasabb tényeket tárjuk fel erről a rejtélyes építményről és a létrehozása mögött rejlő történelemről.

Sok régész szilárdan hisz abban, hogy Dzsószer piramisa a piramis-építés nyitányát jelöli az ókori Egyiptom történelmében.

 

Dzsószer piramisára sokan az ókori Egyiptom kísérleti célokat szolgáló építményeként tekintenek. A jelenlegi struktúra egy négyzet-alaprajzú masztabával indult, amelyet fokozatosan növelt a tervező. A tény, hogy a kezdeti masztaba négyzet-alaprajzú volt, sokakat arra engedett következtetni, hogy a műemléket sohasem szánták masztabának, mivel nincs még egy négyzetes alakú masztaba.

 

Dzsószer lépcsős piramisa a szakkarai nekropoliszban helyezkedik el, ami Memphisztől észak-nyugatra fekszik és 4700 éve építették.

 

Az építmény Dzsószer fáraó sírjának készült és Imhotep tervezte, egy ókori egyiptomi vezír, aki később istenné lett hihetetlen teljesítményei miatt.

 

Imhotepet sokféleképpen szólították: Doktor, Bölcs, Építész, Csillagász és Főpap.

A görögök Aszklépioszként imádták Imhotepet, a Gyógyítás Istenét.

Különös módon Imhotepet az egyiptomi és a szabadkőműves misztikus hagyományok egyik megalapítójának is tekintik. (Source)

 

Dzsószer piramisa kezdetben egy masztaba sír volt, amely egy lejtős oldalakkal rendelkező lapos tetejű építmény. A későbbi bővítések során a struktúra egy 62 méter magas piramissá vált, amely hat egymásra épülő szinttel rendelkezett.

 

Az ókori egyiptomiak első piramisát elképesztő 11,6 millió köbláb kőből és agyagból építették.

(Ez körülbelül 325000 köbméter.)

 

Dzsószer lépcsős piramisa némiképp bonyolult kőmunka. Érdekes módon, fúrólyukak láthatók a komplexumon, melyek meglehetősen hasonlítanak a Puma Punku-ban található jelekre. A lépcsős piramis építményén található rejtélyes furatokra gyakorta kémlelőnyílásokként hivatkoznak. Ezek tették lehetővé, hogy az áldozati felajánlásokat tegyenek a belül található Dzsószer szobornak.

 

 

Sok ember azonban nincs tisztában azzal a ténnyel, hogy a piramis alatt egy 5,5 kilométer hosszúságú labirintus rendszert alkotó alagúthálózat található.

 

Az alagutakkal összekapcsolt termek labirintusa egy 7×7 méter alaprajzú 28 méter mély központi aknával áll kapcsolatban. Az alján található Dzsószer halotti kamrája.

 

A régészek 11 darab 32 méter mély aknát fedeztek fel a lépcsős piramis keleti oldalán, melyeket a vízszintes alagutakhoz csatoltak.

 

A legrejtélyesebb felfedezések egyike a komplexum másik oldalán helyezkedi el, ahol a régészek egy kápolnás „déli sírt” találtak. Ez számos olyan alagúttal rendelkezett, amelyek a piramis alatt találtakat utánozta. A tudósok által megválaszolhatatlan rejtély, hogy vajon mi mindent temethettek oda.

 

 

A fáraó mennyekbe vezető lépcsője. Ez egy észak felé irányuló szimulációs nézet. Valamennyi kör középpontjában a sarkcsillag áll. A piramis minden egyes szintje vagy öve az égbolt kupolájának öt fokát reprezentálta (más elgondolások szerint ez alól az alapszint volt kivétel). A csillagok körkörös útja metszi a piramist, miközben az égbolton róják köreiket és át- meg átszövik az építmény négyszögletes szintjeit. Ez bepillantást enged a „kör négyszögesítésének” ezoterikus jelentésébe: A kör égi, a négyszög földi jellegű. (source)

 

Sok archeológus a legkorábbi nagyméretű kőépítményként tekint Dzsószer lépcsős piramisára. Azonban, sok kutató úgy véli, hogy a Caral-ban, Dél-Amerikában, található komplexum annak fenséges piramisaival időben megelőzheti Dzsószer piramisát.

 

Dzsószer piramisának jelenleg igencsak omladozó állapota miatt a kutatók becslése szerint az állagmegőrző munkálatok nélkül a piramis alatt található folyosók és kamrák könnyen beomolhatnak és csak évtizedek kérdése, hogy az építmény örökre eltűnjön a föld színéről.

 

videó: https://www.youtube.com/watch?v=qvSbtf68AOg

 

Kiegészítő információ Caral-Supe szent városáról:

 

 

Caral egy hatalmas település a Supe folyó völgyében, a Barranca provinciabeli Supe közelében, Peruban, Lima városától mintegy 200 km-re északra. Caral az amerikai kontinens, sőt valószínűleg az egész világ legősibb városa, a Norte Chico civilizáció Caral kultúrájának sokat tanulmányozott helyszíne.

2009 júniusában Caral-Supe szent városa néven az UNESCO bejegyezte a világörökségi listára.

Caral 60 hektáros területe két, a földbe süllyesztett kör alakú részből áll. A település hat piramisforma épület határolja, melyek legnagyobbika 160 m hosszú, 150 m széles és 18 m magas. A piramisbejáratánál két, egyenként 3,5 m magas gránitmonolit áll. Egyelőre nem tisztázott a gránittömbök származási helye. A legkisebb piramis 60 m hosszú, 45 m széles és 10 m magas (összehasonlításképpen: a hozzávetőlegesen ugyanakkor épült Kheopsz-piramis 140 m magas). A földbe süllyesztett területek amfiteátrumra emlékeztetnek.

 

Források:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Caral-Supe

http://www.ancient-code.com/

 

Fordította: Száraz György

Boldog napot!


Forrás:boldognapot.hu
Tovább a cikkre »