10 tuti kérdés, amiről 2016-ban nem szavazhatott a magyar nép

10 tuti kérdés, amiről 2016-ban nem szavazhatott a magyar nép

Kedden egy magánszemély nyújtotta be 2016-ban a harmincegyedik országos népszavazási kezdeményezést. A kérdés a 2024-es budapesti olimpiai játékok megrendezésére vonatkozott. Azt még nem tudni, hogy hitelesíti-e a beadványt a Nemzeti Választási Bizottság (NVB), ugyanakkor idén már több alkalommal is eredménytelenül próbálkoztak magánszemélyek, pártok azzal, hogy közvetlen módon megszólítsák a népet. Pedig mennyi minden megváltozott volna, ha sikeresek ezek a kezdeményezések!
 

A népszavazások rendjét az Alaptörvényben határozták meg, igaz a vonatkozó törvényen még az idén is módosítottak.

Kiskáté

Kezdeményező lehet az országgyűlési képviselők választásán választójoggal rendelkező személy, párt vagy egyéb egyesület. A hitelesítésre benyújtott kezdeményezés előzetes formai és tartalmi vizsgálatát a Nemzeti Választási Iroda (NVI) végzi el.

 

Abban az esetben, ha a kezdeményezés nem felel meg a benyújtásra és a formai előírásokra vonatkozó jogszabályi követelményeknek, vagy a népszavazásra feltenni kívánt kérdés tartalma egyértelműen ellentétes az országos népszavazás alkotmányos céljával, az NVI határozatban utasítja vissza a kezdeményezést, mely döntés ellen nincs helye jogorvoslatnak.

 

Ha nem talál kivetnivalót az NVI, akkor öt napon belül az NVB elé kell terjesztenie népszavazási kezdeményezést.

 

A Bizottságnak aztán 30 napja van, hogy hitelesítse azt, hogy utána megkezdődjön az aláírásgyűjtés. Az országos népszavazásra javasolt kérdéssel szemben támasztott egyik legfontosabb követelmény, hogy annak tárgya kizárólag az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet, vagyis csak olyan kérdés dönthető el a választópolgárok által népszavazás keretében, amelyről egyébként az Országgyűlésnek lenne joga dönteni (de ezen kívül még 10 olyan pont van, amelyet nem szabad megsérteni).

Az idén már volt egy sikeres népszavazási kezdeményezés, ám azt maga Orbán Viktor jelentette be, és a kormány nyújtotta be. Ennek folyománya az október 2-ai kvótareferendum.

Most kigyűjtöttük olyanok közül egy csokorral, amelyekben nem dönthetett a nép, pedig milyen jó lett volna (vagy nem).

1. „Akar – e 2016-ban Előrehozott Parlamenti Vállasztást.” (2016. január 12., Bánfi Gyula – magánszemély).

A szó szerint idézett kérdéssel kezdődött az év, azonban az még az NVI-n sem jutott át. Az indoklás szerint egyrészt a támogató aláírások azonosításával is gond volt, másrészt a beadványozó nem tartotta be a szükséges határidőket sem (már 2015 decemberében is próbálkozott ezzel a kérdéssel). Bánfi Gyula aztán 2016. március 21-én ismét lecsapott: „Akar-e 2016-ban Előrehozott Parlamenti választást.” Most ugyan sikerült leírnia a “választás” szót, de a kérdőjel azonban lemaradt.

2. „EGYETÉRT-E ÖN AZZAL, HOGY MAGYARORSZÁG NE HAJTSA VÉGRE AZ EURÓPAI UNIÓ DÖNTÉSÉT A MENEKÜLTEK KVÓTA SZERINTI ELOSZTÁSÁRÓL?” (2016. február 17., Csabai József, magánszemély).

Ez volt az a kérdés, amely megágyazott az Orbán-kormány kvótareferendumának, állítólag maga Rogán Antal kereste fel a beadványozót, hogy rábeszélje, vonja vissza kérdését annak érdekében, hogy benyújtsa a kabinet a sajátját.

3. „EGYETÉRT-E ÖN AZZAL, HOGY A KISKERESKEDELMI ÜZLETEK – A KISKERESKEDELMI SZEKTORBAN TÖRTÉNŐ VASÁRNAPI MUNKAVÉGZÉS TILALMÁRÓL SZÓLÓ 2014. ÉVI CII. TÖRVÉNY SZERINT – TOVÁBBRA IS ZÁRVA TARTSANAK VASÁRNAP?” (2016. február 23., Erdősi Lászlóné – magánszemély).

Igen, ő az a néni, aki a Kubatov Gábor fideszes alelnökhöz köthető kopaszok között érezte magát biztonságban.

4. „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés semmisítse meg a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvényt?” (2016. február 23., Nyakó István, magánszemély).

Ez pedig a szocialista országgyűlési képviselő néhány másodperccel később iktatott kérdése. A végül bohózatba fulladó vasárnapi boltzáras sztorit úgy zárta le a Fidesz, hogy ismét megnyitotta az élelmiszerüzleteket.

5. “Akarja-e, hogy minden magyar állampolgár -aki magyarországi, bejelentett lakóhellyel rendelkezik-, havi nettó 100 000 Ft, a kisgyermeket váró édesanyák pedig havi nettó 200 000 Ft alanyi jogon járó juttatást kapjanak?” (2016. március 4., Opre Roma – Cigány Demokrata Néppárt).

Ez ám a kérdés! Az NVB azonban megtagadta a hitelesítést, mondván az érinti a költségvetést.

6. „Akarja-e, hogy a Magyar Országgyűlés kezdeményezze Magyarország kilépését az Európai Unióból?” (2016. március 7., dr. Halász József – magánszemély).

Ez a kérdés bár önmagában bájos, ugyanakkor fontos magyarázatoknak ad helyett. Az NVB megtagadta a hitelesítést, mint írták a Kúria a Kvk.II.37.185/2012/2. számú végzésében ennek kapcsán kimondta, hogy „…egy szerződés (így a nemzetközi szerződés is) jogok és kötelezettségek összessége. Ebből eredően egy nemzetközi szerződés felmondásának népszavazás útján való kikényszerítése nemcsak joggyakorlást, de a nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségekről való döntést is jelent. A nemzetközi szerződés egy állam kötelezettségvállalása más állam(ok) felé, a vállalt kötelezettségek betartása, illetve azok alóli mentesülés a nemzetközi jog által szabályozott keretek között történhet, mely indokolja az e körben tartandó népszavazás alaptörvényi kizárását.” Halász József nemsokkal később az IMF-, és a NATO-tagságunkról is népszavaztatott volna, de ugyanúgy elutasították a kezdeményezéseit.

7. „- Egyetért-e Ön azzal, hogy II. Rákóczi Ferenc, Széchenyi István, Deák Ferenc, Kossuth Lajos földi maradványai az Országház Felsőházi termében (Felsőházában) kerüljenek végső elhelyezésre, hogy szellemiségükkel vigyázzák a jelen és jövő politikusait?” (2016. április 18., A Haza Nem Eladó Mozgalom Párt/A Haza Pártja).

Az NVB azzal utasította el ezt a kegyeletsértőnek is tűnő kezdeményezést, hogy mivel II. Rákóczi maradványai a mai Szlovákia területén találhatóak, “az Országgyűlés nem jogosult olyan törvény meghozatalára, amely a Szlovák Köztársaság állami szerveit kötelezné bármely döntés meghozatalára vagy intézkedés megtételére”.

8. „Kívánja-e bizalmával támogatni az államigazgatás intézményét?” (2016. június 2., Kiss Imre – magánszemély).

Sajnálatos módon ez a beadványozó nagyon felkészületlen volt! A beadványában nem tüntette fel a személyigazolvány számát, és nem csatolta a támogató aláírásokat sem, így már az NVI elkaszálta a kezdeményezést Pedig milyen frappáns kérdés is volt ez.

9. „Önnek a Magyar állami közigazgatás hitelességébe vetett bizalma megrendült az indoklásban sorolt valamennyi tapasztalható ok alapján?” (2016. június 3., Váradi Sándor magánszemély).

Ez a beadványozó is jól kibabrált a magyar demokráciával, mert csak úgy, mint Kiss Imre, híján állt a személyigazolvány számnak és a támogató-aláírásoknak is. Így nem tudjuk meg, milyen okok alapján kellett volna nyilatkoznunk a szavazófülke magányában a bizalmunk aktuális állapotáról.

10. „Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarország kilépjen az Európai Unióból?” (2016. július 22., Összefogás Párt).

Ismétlés a tudás anyja.

Ha önnek össze is eszébe jutott valami frappáns kérdés, ne habozzon! :)


Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »